A RÉGÉSZEKET IS MEGLEPTE! ... KAGYLÓ A CSUPORBAN
Már a Damjanich Múzeum restaurátorainál van a közelmúltban Rákóczifalván előkerült bronzlelet. A karperec egy körülbelül időszámításunk előtt 1300 környékén eltemetett személy ékszere volt. De nem csak ez- hanem egy edénybe rejtett különleges tárgy is előkerült ami a régészeket igencsak meglepte.
Kútáthelyezés közben egy rákóczifalvi portán koppant az ásó a közelmúltban. A tulajdonos rögtön sejtette, hogy valami rendhagyó dologra bukkant- meséli a megtalálás körülményeit Nagy Fanni a Damjanich Múzeum régésze.
„Akkor ő a rendőrséget hívta ugyanis ez az első eljárás ugye az ember nem tudja eldönteni, hogy régészeti leletről, vagy modern csontokról lehet- e szó. A rendőrség felismerte, hogy régészeti korúak a csontok így minket hívtak ki. Egy egész koponyának a töredékeit találtuk és láttuk, hogy a földben további csontok vannak ezért sejtettük, hogy egy egész temetkezés lesz a földben.”
A gyanú már az első kiszállás során beigazolódott.
„Egy zsugorított helyzetben eltemetett csontvázról volt szó ami mellett egy kis korsó volt és amint ezt felszedtük szóltunk is a tulajnak, hogy számítson rá, hogy lesznek további csontok és jó egy hét múlva újra felkeresett minket ugyanis újabb csontokat talált- akkor két lábszárcsont található ott, az itt talált, ismét kimentünk a helyszínre és felismertük, hogy egy újabb sír található ott, az is zsugorított volt. Feltártuk és annak pedig egy bronz karperec volt a csuklóján.”
Így néz ki a restaurátor kezében a túlvilágra felkészített elhunyt ékszere több mint 3.000 évvel a földbe kerülés után…. És így az a már restaurált edényke ami végül a meglepetést okozta.
„Restaurálás közben érdekesség történt, ugyanis az edényben volt egy egész kis kagyló töredéke ami azért szokatlan mert ezekbe az edényekbe általában a túlvilágra szánt étel- és ital mellékletet szokták tenni, úgyhogy nem igazán tudjuk, hogy ez a kis kagylótöredék milyen célt szolgálhatott ebben az edényben.”
A temetkezés a késő bronzkor utolsó időszakára datálható. Érdekes adalék, hogy a régészet ebből a korból önálló un. „rákóczifali csoport”- ot tart számon. Tehát a város helyén lévő település már abban a korban is jelentős státusszal bírt.
