EMLÉKEZÉS TRIANONRA: GYÁSZ ÉS ÖSSZETARTOZÁS
Gyász és összetartozás az emlékezés napján. Június 4-e, a trianoni békediktátum napja a magyarság életében tragédia, mégis kifejezi azt az összetartozást, mely összeköt bennünket. A szomorú apropó alkalmából a nyelvi, kulturális és történelmi összefonódásra emlékezünk. 2010. óta június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. Erre emlékeztek ünnepi műsorral Szolnokon is.
Fájó képsorok 1920. június 4-éről. Versaillesben a Trianon palota. Az első világháborút lezáró békeszerződés aláírására készülődnek. A kis antant és a nagy antant képviselői, és gróf Apponyi Albert, aki 3 nyelven, két órán keresztül érvelt hazánk jövője érdekében. 16 óra 32 perckor a diktátumot aláírták, ezzel hazánk elvesztette területének több mint 2/3-át, lakosság több mint felét, a művelt földek 61 százalékát, az erdők majd 90 százalékát, a vasérctermelés 83 százalékát, és a sor folytatható. Családokat szakítottak szét. A Nemzeti Összetartozás Napján erre emlékeztek Szolnokon is. A Szigligeti Színház színészei verssel és énekekkel idézték a múltat.
Győri Péter Benjámin evangélikus esperes elsőként a gyermekekhez szólt, hiszen -mint mondta- az ő dolguk lesz továbbadni a történelem emlékeit. Mesélt arról, hogy egykoron 12.485 település tartozott a történelmi Magyarországhoz. Elmesélte, hogy a rendszerváltás előtti években június 4-e csak a gyászról szólt, üzenete az volt, hogy mi magyarok nem tudjuk irányítani életünket és sorsunkat.
A mai napon az elcsatolt országrészben élőkre is emlékezünk -mondta Szalay Ferenc polgármester. A békediktátum ugyan majdnem mindent elvett, ami így az ezer éves állam jövőjét is veszélyeztette, mi mégis talpra tudtunk állni. Az elmúlt, több mint 100 év bebizonyította, hogy van jövőnk a történelemben.
Bárhova is sodorta a magyarokat a sors, mi egyek vagyunk – ezt üzeni ez a nap. Az országzászló is ezt az egységet jelenti. A város, az egyházak, a pártok és a honvédség képviselői, az emlékezők koszorúval és virággal hajtottak fejet június 4-e tragédiája előtt.
