GYARAPODOTT A MEGYEI ÉRTÉKTÁR
November végén két új érték került be a Megyei Értéktárba: a rákóczifalvi Macimúzeum l és az Alcsi Holt-Tisza. Ezzel az értéktárban szereplő értékek száma nyolcvanhárom lett. Az egyik legismertebb Tisza- holtág önmagában azzal is rászolgált az értéktárbeli tagságra, hogy még három napig kialakításának százhatvanötödik évfordulóját ünnepelheti.
1838 tavaszán katasztrofális árvizek hömpölyögtek végig a magyar síkságon, a törvényhozás ettől megriadva elfogadta a „Duna és egyéb folyók szabályozásáról” szóló törvényt. Az évszázados erdőirtások és a legeltető állattartás miatt évről évre több eső és hólé zúdult a hegyvidékekről a síkságra, az 1800-as évek elején elvégzett tudományos felmérések alapján tizennyolc vármegyében 854 települést veszélyeztettek az áradások. 1845 végén megkezdődtek a Tisza- szabályozás munkálatai, ám a tervező, Vásárhelyi Pál néhány hónappal később elhunyt. Több mint száz átvágást végeztek a folyón, ezzel eredeti hosszának kétharmadára csökkent a Tisza magyarországi szakasza. 1857-ben az úgynevezett Szolnoki 77/b vezérárok kiásásával megszületett a ma Alcsi Holt- Tisza, jóllehet az élő Tiszáról csak 1907-ben választották le végérvényesen. A Millér főcsatorna már a vasútvonallal párhuzamosan az új ásott medrében haladt, a korabeli térképen már megjelent az Alcsisziget név is. Mint minden holtágnak, az Alcsi Holt- Tiszának is a feliszapolódás az egyik halála. Egy 2007-ben készített tanulmány arról számol be, hogy „a holtágban mintegy 3,1 millió m3 iszap van. A átlag éves utánpótlás 1-2 cm.” Ugyanez a jelentés fogalmazza meg azt is, hogy „A holtág vizének öntözőcélú hasznosítása nem jelentős, jellemző az engedély nélküli, part menti lakóövezet által öntözés céljára történő vízkivétel.” A Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közleménye megállapítja, hogy „A holtág 14 kilométer hosszú, átlagosan 105 méter széles, legfeljebb 4,5 millió köbméter víz befogadására képes, vízgyűjtő területe pedig 91,2 négyzetkilométer. Megközelítően 150 hektáros vízfelület elsődleges funkciója a belvíz befogadása, tározása, az öntözés biztosítása, a horgászat, üdülési és sport célok kielégítése, továbbá polgári védelmi célú vízbázisként és tűzoltóvíz-tározóként is szolgál.” Emellett kiemelkedő vízisport- bázis is, hiszen a Szolnoki Sportcentrum és Sportiskola versenyzői naponta edzenek rajta, rendeztek már rajta Egyetemi- Főiskolai kajak- kenu világbajnokságot is, miközben Ausztráliától Új- Zélandon, Tajvanon, Szerbián át nemzeti válogatottak kedvelt edzőtáborozási helyszíne.
