A VÁROS NÉVADÓJA
Húsz éve avatták fel Zounok ispán szobrát a megyeszékhelyen. Pogány Gábor Benő alkotása alighanem az egyetlen ismert Zounok- ábrázolás. A város névadóját a legenda szerint éppen 975 évvel ezelőtt ezen a napon ölték meg, a hozzá hasonlóan mártírhalált halt Gellért püspökkel együtt.
Zounok ispán haláláról többet tudunk, mint egész addigi életéről. Az 1358-as keltezésű, vagyis az ispán halála után több mint háromszáz évvel később született Képes Krónika így emlékezik meg az 1046. szeptember 24-i eseményről „…Zonuk ispán is, aki paripáján a Dunába ugorva úsztatott, s akit aztán egy ladikon arra jövő Murtmur nevű férfi felvett a ladikjába, hogy megmentse őt a haláltól. Ezt a Murthmurt ugyanis Zonuk ispán keresztelte meg. Midőn azonban meg akarta menteni az említett ispánt, az eretnekek halállal kezdték őt fenyegetni, ha nem öli meg Zonuk ispánt. Fenyegetéseiktől félve Murthmur kardjával leszúrta az ispánt a ladikban…” A legendák szerint I. Szent István nevezte ki a Zagyva és a Tisza folyásánál álló palánkvár, ezzel együtt a várispánság és a vármegye élére. Az államalapító halála utáni zavarok időkben Zounok csatlakozott a Gellért- féle összeesküvéshez, amelynek az volt a célja, hogy Orseolo Péter helyett az akkor orosz földön élő Levente, vagy András kerüljön a trónra. Az ispán és az akkor Szeged- Csanád megyei püspök elindult Fehérvárra, a leendő koronázás helyszínére. Ám a leendő András király még nem érkezett meg, Zounok és Gellért úgy döntött, hogy a Dunáig elé mennek. Ott azonban a Békés megyéből kiindult Vata- féle pogánylázadás csapatai Budán, az akkori Kelen hegynél rajtuk ütöttek. A később szentté avatott püspököt egy taligán a mélybe lökték, miközben az ispán a Dunán próbált menekülni. A Kelen hegyet később a szentté avatott püspökről nevezték el, mártíriumára emlékezve szeptember 24-e pedig Gellért napja. A világon egyetlen ismert Zounok- ábrázolása, Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása a Sóház út és a Táncsics utca találkozásánál áll 2001 szeptembere óta.
