Szolnok TV

Ma 2022. Május 22. Vasárnap, Júlia, Rita napja van.

45 ÉVE KÖLTÖZTEK AZ ELSŐ LAKÓK A SZÉCHENYI LAKÓTELEPRE

Napra pontosan 45 évvel ezelőtt e napon költözött be az első család a Széchenyi lakótelepre. A tervekben a megvalósultnál jóval több szerepelt - sok mindent a források hiánya miatt nem építettek meg végül. Míg kezdetben sokan menekültek a panelból, addig mára megfordult a tendencia.


A Néplap 1977 január 19.- i számában jelent meg a képes cikk: beköltözött az első lakó a város legújabb- egyben legnagyobb lakótelepére. Reszeli László és felesége az állami építőipari vállalat asztalosüzemének dolgozója volt. A vállalt bútorvásárlással segítette a házaspárt. Hozzájuk hasonlóan került a lakótelepre a Kaló Antal is családjával.

 

„Mi 1977 augusztus végén költöztünk be. N akkor sorkatonai szolgálatot teljesítettem. Hárman költöztünk. Lányom akkor még kis bölcsődés korú volt.”

 

Kalóék is az először benépesült Ragó Antal- mai nevén Malom úti házsoron jutottak lakáshoz.

 

„Akkoriban még volt a munkás lakás akció és a Tejipari Vállalat segítségével jutottunk lakáshoz.... Összeszoktak- e gyorsan a szomszédok? … Persze. És büszkén mondom, hogy ez a négyes itt a kilencedik emeleten kezdetektől itt lakik, tehát talán másik ilyen együttes nincs is. Itt a lépcsőházban, a társasházban biztos, hogy nincs.”

 

A hetvenes évek elején 4.000 lakásigényt tartottak számon a megyeszékhelyen. A 6.400 lakásosra tervezett lakótelepberuházási programot a budapesti LAKÓTERV készítette el 1972- ben. Az eredeti elképzelések közt szerepelt 4 általános iskola, négy óvoda, négy bölcsőde, ugyancsak négy ABC áruház, négy szolgáltatóház és négy étterem, valamint presszó megépítése- de mozi, iparcikk áruház, uszoda és sportcsarnok is tervek között szerepelt. Tekintve azonban, hogy a 4 milliárdos tervezett költségvetés végül 10 milliárd forintnál állt meg ezek nagy részéről le kellett mondani. A lakótelep építését az egykori gyepi kocsmától nem messze lévő Pillangó utcából Simon Imre is végigkísérte 1968- ban saját erőből épített tanyájáról.

 

„Először is a pincéket építették, tehát azokat a garázssorokat- ott kiszedték a földet, máshova meg hordták a földet. Tehát töltötték fel a tanyák helyét körbe, hogy egyforma magas legyen mert itt ilyen hepe- hpás volt a talaj. Volt rengeteg ilyen lászer vagy minek híják- robbanó anyag gödör. Azokat betöltötték, a másik helyen meg ástak helyette másikat, tehát ott nem ügy ment. Rendesen megcsinálták na!”

 

A kisgyepi tanyákon élők sokan kárpótlás címen a lakótelepre kölözhetett.

 

„Egy része aki erre lakott annak egy része elgyött beszélgetni vagy akármi, mert itt nagyon sokan kaptak itt lakást a Széchenyin.”

 

Olyanok is - folytatja Simon Imre - akik vödörrel hordták ba a vizet a házukba, hogy azt később belvizessé nyilvánítsák és lakást utaljanak ki helyette. A Széchenyin azóta nem egy generáció nőtt fel. A legtöbben továbbálltak, de olyanok is szép számmal akadtak, akik már nem váltottak. A lakótelep - amennyire menekültek kezdetben az itt élők - mára annyira népszerűvé vált. A szolnoki ingatlanirodáktól kapott információ szerint jó áron mennek a lakások. A Széchenyitől ma már nem kell tartani, a város talán legjobban kiépült szegletévé vált az elmúlt 45 év alatt a lakótelep.

Szerző
Tálas László