KÖZFOGLALKOZTATÁSI KIÁLLÍTÁS
Elsősorban élelmiszeripari termékeket, de ruhákat, nyílászárókat, érkövet is készítenek a közfoglalkoztatási program megyei résztvevői. Az így kapható ötvennégyezer forint egyáltalán nem mondható soknak, de egyre inkább látszik, hogy ez átmeneti állapot: nagyon sok közfoglalkoztatott találja meg a helyét a munkaerőpiacon.
Nem boszorkányság és nem is ördögtől való a közfoglalkoztatás, ha annak során a piacon is a helyét megálló termék készül.
RÉTHY PÁL, közfoglalkoztatásért és vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, Belügyminisztérium: A „köz”-zel kezdődő foglakoztatási formák nem csak Magyarországon, hanem az európai nagyon sok országban a foglalkoztatási feszültségek és főleg az alacsony iskolai végzettségűeknek a aktív munkaerőpiaci politikái közé tartozik. Tehát én azt gondolom, hogy szükség van rá. Nyilvánvalóan egy természetes jelenség az, ha egy gazdaság fejlődik, akkor a közfoglalkoztatás zsugorodik. És azt gondolom, ez természetes folyamat. És ennek az útját ezt tipikusan lehet látni a magyar gazdasági körülmények között.
A közfoglalkoztatási program tíz évvel ezelőtt indult annak érdekében, hogy a több százezer álláskereső ne segélyt kapjon, hanem értékteremtő munkája után fizetést. A programban részt vevő önkormányzatok kezdetben jellemzően mezőgazdasági termékeket állítottak elő, majd ezeket feldolgozták, értékesítették.
KISS ERZSÉBET ELIZA, polgármester, Tiszainoka: Kistelepülés vagyunk, kis létszámmal. Mi csak nyolc közmunkással dolgozunk, tehát mi arra vagyunk büszkék, hogy a kistelepülésünket, Tiszainokát ellátjuk.
A helyi szociális intézmények ellátására több száz csirkét is nevelnek Tiszainokán. Ahonnan jó órányi autóút Kuncsorba. Az alig hatszáz lelkes településen zöldséget- gyümölcsöt termesztenek három fóliasátorban, a termést tartósítják, aszalják. Hamarosan pedig már értékesítik is.
SZABÓ TERÉZ: Korábban voltunk többen közmunkások, közfoglalkoztatottak, ötvenen is. De most tizennyolcan vagyunk. És ez mind annak köszönhető, hogy mindenki el tudott menni, vissza tudott illeszkedni a gazdaságba.
Tiszabő és Tiszabura az ország legszegényebb települései közé tartozik. Itt a Máltai Magyar Szeretetszolgálat manufaktúrája a legnagyobb foglalkoztató.A varrodában és az asztalosüzemben többségükben olyan roma fiatalok dolgoznak, akiknek alig- alig lenne esélyük elhelyezkedni helyben, vagy a környékben. A babaruhákat és a nyílászárókat kilenc hónapos képzést követően kezdik gyártani.
BÍRÓ ZSOLT asztalosüzem- vezető: Igazándiból próbálunk megfelelni minden piaci követelménynek. Hát azt tudni kell, hogy többnyire tanulók, vagy pályakezdők vannak most nálunk, de haladnak, tanulnak és egyre jobb. Egyre jobb a minőség is.
A hatodik megyei közfoglalkoztatási kiállítás nem csak a programban készített termékek vására. Bemutatkozási lehetőség is olyan kistelepüléseknek, amelyek önmagukban aligha tudnak markánsan megjelenni a kereskedelemben.
