MÉG NEM BÚCSÚZUNK AZ ÖTFORINTOSTÓL
Bár volt róla ötletelés, mégsem vonják ki a forgalomból az ötforintos érméket. Az ellenzéki javaslat szerint a benne lévő fémek miatt egy ötforintos jóval többe kerül öt forintnál, a nemzeti bank szerint viszont a lakosság használja, ráadásul a bevonása komoly költségekkel járna.
A ma használatos ötforintos érmét 1992-ben verték és egy évvel később forgalomba is került. 1994-ben több mint ötvenhárom és félmillió darabot gyártott belőle a pénzverde, 1998-ban viszont csak hétezret- az ekkor vert érmék értéke sokszorosan öt forintot ér a gyűjtők számára. A nagykócsagot ábrázoló, legkisebb értékű érméből összesen 742 millió 700 ezer darab került forgalomba, ezek összsúlya 3113 tonna- ez tizennyolc kékbálna tömegével egyenlő. De nem e miatt akarta bevonatni a leggyakoribb érmét Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő. Hanem azért, mert a nyersanyagárak emelkedése miatt egy darab ötforintos előállítása ma már jóval többe kerül öt forintnál. Az aranysárga színű, 21, 2 milliméter átmérőjű, 4, 2 gramm súlyú, 1, 6 milliméter vastagságú érme rézből, nikkelből és cinkből áll. Márpedig 238 darab ötforintos nyom egy kilót, ennek névértéke 1190 forint. Ugyanilyen súlyú sárgarézhulladék kilójáért 1500 forintot adnak a színesfémkereskedők. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint viszont nem ez a legfontosabb szempont, hanem az, hogy a lakosság használja- e az adott pénzérmét. Legutóbb 2008 tavaszán vontak be érméket, akkor fejeződött be az egy- és kétforintosok pályafutása. Az ötforintos viszont megússza, ugyanis a jegybank szerint csak ötven százalékos visszaáramlással számolva a Magyar Nemzeti Banknak, a többi pénzintézetnek, a postának és a készpénzlogisztikai vállalkozásoknak több mint ezerötszáz tonnányi érmét kéne kezelnie, ami önmagában is komoly költségekkel jár. Ezt az ötforintosokból a nyersanyag kinyerése tovább drágítaná.
