ÖTVEN ÉVE ÖTEZER
Szolnoké ötezer, Egeré háromezer-háromszáz, Pécsé hétezer- hatszáz. Ötven éve vezette be a Magyar Posta az irányítószámos levélfeldolgozó rendszert. A technológiai fejlődésnek köszönhetően irányítószámokat ma már jellemzően csak a szolgáltatók, intézmények használnak.
A Magyar Posta addigi legnagyobb kampányának arca nem egy igazi kézbesítő volt, hanem a Nemzeti Színház akkor nyolcvan esztendős színésze, Siménfalvy Sándor. 1973. január elsejétől a posta bevezette az irányítószámokat. A számkódolással megkönnyített levélfeldolgozás rendszere a valamikori Szovjetúnióból származik: 1932-ben az Ukrán Szocilista Köztársaságban- a mai Ukrajnában- vezették be, ám használatával hét év után felhagytak. Ötven évvel ezelőtt a budapesti irányítószámok egyessel kezdődtek, a Pest- megyeiek kettessel, majd az óramutató járásával megegyezően változtak a kezdőszámok. A hatvani központú címek így kezdődtek hármassal, a debreceniek négyessel, a szolnokiak pedig ötössel és így tovább, a győriek kilencessel. A megyeszékhelyek, vagy ahogy a korabeli rendelkezés fogalmazott- országos jelentőségű települések- irányítószámai 00-ra végződtek. A kisvárosoké 0-ra- többnyire. Ugyanis Pilisjászfalu irányítószáma azóta is 2080, Bakonyszentkirályé pedig 8430, noha előbbi faluban 1400-an élnek, utóbbiban alig nyolcszázan. A postai irányítószámok 1973-as bevezetésekor 83 városa volt Magyarországnak, most 348 van. A posta kampánya viszont olyan jól sikerült, hogy a levélírók alig két hónap alatt átálltak az új rendszerre: 1973. februárjában már a küldemények több, mit kilencven százalékán feltüntették a négyjegyű kódszámot. A digitalizációval a papír alapú levelezés jelentősen visszaesett. Manapság napi másfél millió levelet kézbesít a posta, ezeket is jellemzően szolgáltatók, hivatalok, intézmények küldik.
