Szolnok TV

Ma 2022. Január 18. Kedd, Piroska napja van.

SZENT MÁRTON NAPJA AZ ÉHSÉGŰZŐ ÉS IDŐJÓSLÓ LIBALAKOMák IDEJE

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Bár alighanem több százezren vannak, akiknek a mai napja is libapecsenye nélkül telt, a néphagyomány szerint Márton napja a Karácsony előtti negyvennapos böjt utolsó ünnepnapja, éppen ezért november tizenegyedikén még degeszre ehették magukat az emberek. A liba már a középkorban is prémium kategóriás élelmiszer volt, de egy évben egyszer a nem annyira szegények is megengedhették maguknak a libapecsenyét.


Az Európa-szerte ismert Márton- kultusz a mai Szombathelyhez, az egykori Pannónia provincia Savaria nevű városához kötődik. Itt született Krisztus után 316-ban a római légió egyik tisztjének fiaként a későbbi Márton püspök. Apja szolgálatai fejében földbirtokot kapott Itáliában, így a család Paviába költözött, a fiatal Márton 15 évesen lépett be a légióba. 355-ben már diakónusként tért vissza Savariába, 360-ban már Galliában térített. A hívek Tours város püspökévé választották volna, a nagy megtiszteltetést Márton nem akarta vállalni, így elbújt tisztelői elől. Novemberben már vágásérettek lettek a tömött libák, ilyenkor komoly lakomákat rendeztek annak érdekében, hogy a következő esztendőben is legyen bőven mit fogyasztani. A sült liba mellcsontjából az időjárásra következtettek: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. A Márton- napi libalakoma után kezdődött a karácsonyt megelőző negyven napos böjti időszak.

Szerző
Gutai István